A TÁPLÁLÉK – közelebbről megvizsgálva

Sok tenyésztőnek, főleg vidéken, saját maga termelte burgonyája van. A burgonyának sok hasznos tápértéke van, ha azt bizonyos szabályok között etetjük. Ha túl sokat adunk belőle, akkor ez az állat elzsírosodásához vezet.  A burgonya könnyen emészthető, és más takarmánnyal keverve igen értékes főleg a nevelés során. A tojóállománynál is adhatunk burgonyát, ha más fehérjetartalmú takarmányt keverünk hozzá (szójadara, takarmányélesztő). A burgonya héja alatt vannak a legfontosabb ásványi anyagok és a fehérje. Csak a héját is odaadhatjuk, ha egy kicsit vastagabban hámozzuk meg. A burgonya tartalmaz magnéziumot, káliumot, foszfátot, nátriumot, kalciumot. Nem szabad egész puhára főzni a burgonyát, éppen csak egy kicsit párolni, mert akkor ezek a fontos ásványi anyagok eltűnnek. A fiatalok nevelésénél nagyon fontos a folsav, ami a vérképződést és a növekedést segíti elő.

A répa a tenyésztők körében nagyon népszerű, mert sok értékes karotint tartalmaz. (8,1 mg/100 g). Ez az anyagcsere folyamán A vitaminná alakul. De nem csak a karotin adott, hanem a komplex B vitamin és még több ásványi anyag. A répa kb. 88 %-a víz, és csak 12 % szárazanyag. A legjobb, ha lereszelve, más takarmányokkal együtt adjuk, vagy csak simán megpucolva, egészben is bedobhatjuk. A répa kb. 1 % fehérjét, 5 % szénhidrátot, 0,2 % zsírt tartalmaz. A magas cukortartalom miatt is szeretik a csibék.

Az alma is igen értékes kiegészítő táplálék. Néhol azért ültetnek a kifutóba, vagy közvetlen mellé alma- illetve gyümölcsfákat, hogy ami lehullik, azt a csibék megegyék, vagy csak megcsipkedjék. Az almák alig tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot, zsírt, de viszont sok bennük az ásványi anyag, C-vitamin. Ennek köszönhetően az alma sokáig eltartható. A C-vitamin hatással van a mészhéj képződésére. Ezen kívül az alma tartalmaz még cellulózt, pektint (vérnek jó). Mivel az alma egy kicsit savanykás, ettől több lesz az állat sava, így jobban tud emészteni. Az almát általában lereszelve adjuk, de ha egy deszkába szögeket verünk, és erre szúrjuk az almákat, akkor kedvük szerint csipegethetnek belőle. Ne dobjuk az alomba, mert ha már nagyon koszos az alom, akkor sok betegséget összeszedhetnek (féreg, kokci).

A körtét is nagyon szeretik a csibék, mivel sok cukrot tartalmaz. Sajnos a körtét nem lehet sokáig eltartani. Viszonylag sok folsavat, C vitamint tartalmaz. Van valamennyi B1 vitamin is, ami hatással van az idegekre, agyra, szívre, májra, vérre.

Ha valakinek van hónapos retke, és ezt tárolni is tudja, ezt is odaadhatjuk a madaraknak. Felaprítva a leveleit is oda lehet adni. A senföl, ami nemcsak a zöldségben, hanem a levélben is megtalálható, hatékony a baktériumok és gombák ellen. A magas káliumtartalma hatással van a vérnyomásra, valamint a fehérje háztartásra. Különösen annak javasolt a retek etetése, aki híg ürüléket vesz észre. A hasmenés kalciumveszteséghez vezethet.

A hagyma, ha jó helyen tároljuk, egész télen rendelkezésünkre áll. Már 5000 éve használják a természetgyógyászatban. Fontos vitaminok az A, B1, B2, C. elősegíti az emésztést, megakadályozza a baktériumok szaporodását, javítja az ellenálló képességet. A hagyma tartalmaz 6 % szénhidrátot, 0,2 % zsírt, 1,3 % fehérjét. Nagyon magas az ásványanyag tartalma (főleg kalcium). Jó ötlet, ha a friss vízbe egy karika hagymát teszünk, mert ez megakadályozza a baktériumok szaporodását. Így tovább fogyasztható marad víz. Sok tenyésztő a fiatal állatoknál alkalmazza a hagymát, de a tojásrakás (keltető) idején is hasznos kiegészítő takarmány.

A fokhagyma is kedvező hatással van a csibe növekedésére. Bizonyított, hogy jótékony hatással van a baktériumok, gombák, bélférgek ellen. Tartalmaz: A, B1, G vitamint, jódot, hormont. Tojótyúkoknak nem ajánlott a fokhagyma adása, mert ezáltal – mennyiségtől függően – változhat a tojás íze!

Télen igen kedvelt zöldtakarmány a bimbóskel, fodroskel. Ezeket télen is tudjuk szüretelni, és odaadni az állatoknak. 5-10 °C között engedjük fel, mert ha túl meleg van, akkor elfonnyad. Ezek nagyon ideális takarmányok,  mert -12 °C-ig  felhasználhatóak. A fodroskel karotintartalma 4,1 mg/100 g levél. Tartalmaz még B1, B2, C vitamint. A bimbóskel kisebb karotintartalmú, de a többi magasabb, mint a fodroskelé.

A répa szépen megszínezi a tojássárgáját. Semmi esetre se etessünk sok takarmányrépát, mert nagyon sok kéksavat tartalmaz à ettől híg lesz a széklet.

Ezekből az adott takarmányokból mindenki azt eteti, amit tud, vagy ami a rendelkezésére áll.

„JEGYEZZÉTEK MEG, VÍZ NÉLKÜL A VILÁG ÜRES HORDÓ LENNE”

Az embernek és az állatnak is vízre van szüksége. A vízre az emésztés elősegítéséhez és a szomj oltásához is kell. Nagyon fontos a rendszeres vízellátás. Talán még fontosabb, mint az etetés. A baromfi szervezete nagyrészt vízből áll. A kikelés után a víztartalom kb. 80 %. Ahogy nő a csibe, úgy csökken ez 60 % - ra. Amennyiben zsíros az állat, akkor 50%.

A test mindig ad le vizet. Egy közepes tyúk naponta, ha rossz körülmények között tartják, 40-60 cm3 vizet veszít. A tojás 60-70% vízből áll. Magas nyári hőmérsékletnél, és nagy szárazságnál nagyon sok vizet veszítenek à többet isznak. A víz iránti igénye a takarmány fajtájától és összetételétől is függ. Ha szárazabb a takarmány, akkor nyilván többet isznak. Ha nem adunk megfelelő mennyiségű vizet, akkor az anyagcserefolyamat lelassul, alábbhagy a tojástermelés. Egy közepes nagyságú tyúknak naponta kb. 125-150 cm3 ivóvízre van szüksége. A víz a fő szállítója a tápanyagnak.

NAPONT TISZTA VÍZ

10°C fölött célszerű minden nap tiszta, friss ivóvizet adnunk. Nyáron a kétszeri vízadás nem luxus! Ez legyen természetes, hogy egészségesek legyenek az állataink.

A maradék vizet, ami az itatóban van, ne használjuk fel, hanem mindig öntsük ki. Különben a mikroorganizmusok (pl. coli baktérium) elszaporodhatnak. Az itató nagyságát aszerint válasszuk meg, hogy mekkora az állat vízigénye.

A fiatal csibéknél különösen figyeljünk oda az itató tisztaságára, mert az immunrendszerük még nem egészen ellenálló. Náluk javasolt a váltóedény, hogy mindig tiszta, száraz itatót adjunk. A napra tegyük száradni, mert az UV sugarak elpusztítják a csírákat, ami a tisztítás ellenére is még megmaradhatnak. Normális esetben csapvizet itatunk. Ha valakinek van frissen felfogott esővize, ezt is odaadhatja 1 napig. Ha már régen felfogott esővizünk van, azt ne adjuk oda.

VÍZ-VÉDŐOLTÁS

Ha a csibék szomjaznak, még ha csak ideiglenesen is, különböző anyagcserezavarok léphetnek fel. Pl.: a vér besűrűsödik, a tojások kisebbek lesznek, sokszor 5 g-mal.

Manapság a vizet használjuk a védőoltásokhoz is, gyógyszerekhez, vitaminokhoz. Az itató lehetőleg műanyag vagy kerámia legyen. Fémnél fennáll annak a veszélye, hogy a gyógyszerek hatóanyagai reakcióba lépnek a fémmel, és ez veszélyt jelenthet a csibére.

Ha gyógyszert / vitamint szeretnénk adni, előző nap este vegyük el az itatót, és csak reggel adjuk oda. Ebből kevesebbet adjunk, mint a tiszta vízből. Legtöbbször ezek a hatóanyagok csak 2 órán keresztül vannak jelen a vízben. Utána már nem olyan hatékony. Ha elfogyott a vitaminos víz, akkor tiszta vizet adjunk.

ITATÓHELY

Hol a legcélszerűbb itatni? Az ólban vagy a kifutóban?

Ha választani lehetne, akkor a kifutóban helyezzük el egy árnyékos sarokban. Ha így cselekszünk, akkor az állatokat nagyon korán engedjük ki, mert nyáron, a nagy melegben szükségük van a vízre.

Ha mégis az ólban itatunk, a meleg, párás levegőtől hamar poshadttá válik. Ezenkívül az ólban található por rárakódik a víz felszínére. Ha ilyen helyen tartjuk, akkor akasszuk fel az itatót, mert akkor nem tudják belekotorni a szemetet.

A víz tisztántartására több módszer is van. Pl.: egy kis borecetet vagy fokhagymát (1 gerezd) adhatunk a vízbe. Télen ügyeljünk a jégmentességre. A boltokban lehet kapni az erre a célra készített melegítőket.

A bóbitás és szakállas fajtákat tartó tenyésztőknek ajánlott az olyan itató használata, ahova a csőre fér csak be. Ne legyen vizes se a szakálla, se a bóbitája, mert könnyen összeragadhat, és ez ingerelheti a társait arra, hogy kicsipkedjék a tollakat.

Tartalom